Megvan az igazi oka az időjárásunk globális romlásának
Az már régen nem újdonság, hogy időjárásunk állandó változásban van. Nem csak a napi szinten figyelhetőek meg eltérések, hanem hosszabb távon is nyomon követhetőek az események. A nyaraink egyre melegebbek és viharosabbak, a teleink pedig hol nagyon fagyosak és szárazak, hol pedig elönti a hó a Föld északi féltekét.
Nagyszüleink sokszor mondták, hogy „bezzeg a mi időnkben”, akkor még nem volt ilyen az időjárás. Régen persze minden más volt (lehet, hogy jobb is), de látnunk kell a változást. Mi nem állhatunk olyan magasságunkban, mint Donald Trump, aki kilépteti országát a Kiotoi Egyezményből és tagadja a globális felmelegedést, ezért utánajártunk egy kicsit, hogy mi okozhatja ezeket a változásokat.
Klimatológusok szerint a globális felmelegedés mellett számos más tényező is közrejátszhat.
Köztük van az igen gyenge nyugat-keleti magas légköri nagysebességű széláramlás és az Atlanti-óceán vízfelszíni hőmérsékletének jelentős megváltozása is. Ezek együttes hatása okolható azért, hogy az északi féltekén szélsőségesen meleg és száraz időjárás.
Mi jellemzi az idei nyarat? Folyamatosan kapjuk a híreket (és persze tapasztaljuk is nap, mint nap), hogy hosszan tartó, intenzív hőhullám uralja Észak-Amerikát, az Északi-sarki térségét, Észak-Európát és Afrika északi részét. Az elmúlt időszakban számos időjárási rekord megdőlt.
Erdőtüzek és katasztrófák okozója ez az időjárás. Észak-Afrikában, a Ouargla meteorológiai állomáson 51,3 Celsius-fok meleget mértek, ami a térség minden idők legmelegebb hőmérsékletének számít.
Japánban a két héttel ezelőtti rendkívüli esőzések után fellépett a forróság, ami napi átlag 40 Celsius-fok feletti hőmérséklettel jár. Ezek a tényezők mintegy 30 ember halálát okozta.
Kanadában - mely ország nem igazán tartozik a meleg helyek közé - immár harmadik hete meghaladta a hőmérséklet a 30 Celsius-fokot, szemben a tavalyi nyárral, amikor kilenc ilyen napot regisztráltak.