A férfijainkról egy külföldi nő szemével! Nagyon igaz, megszakad a lélek!
Ez is megtörténhet az életben! Hasonlítsuk össze, hogyan viselkedik egy külföldi és egy magyar férfi a családi életben. A lélek megszakad, de sajnos igaz!
Egy külföldi nő tollából idézve: “Miután elváltam a férjemtől, megesküdtem arra, hogy soha nem fogok kapcsolatot teremteni hazánk fiaival. Jobb lenne John, José, Karl – csak József/László/Ferenc ne legyen. Nem azért, mert a Józsefek/Lászlók/Ferencek rosszak… hanem azért, mert elkényelmesedtek.
Elkényeztetettek, puhányok… Óriásiak az elvárásaik, tehetségük hangyányi. Ez most a tendencia.
Igen, Amerikából nézve könnyű ezt mondani, ahol a férfiak együtt sétálnak a gyerekkel, hintáznak velük, még a hétvégéken is, azért, hogy a feleségeik eljuthassanak a manikűröshöz. Ők, ahogy a feleségeik is, felkelnek éjszaka a síró gyerekhez és kicserélik a pelenkáját. Nem ciki, ha lemondják a munka utáni sörözést, ha vár rájuk a család. Nem tekintik ezt hőstettnek. Ez a normális! Ez a helyes! Ha már ők az erősebbik nem – legyenek is erősek! Az erőtök abban van, hogy megértitek a gyengeségeinket. És nem használjátok ki azokat.
Emlékszem, egyszer amikor meglátogattam a barátnőmet. Épp GYES-en volt, kislánya a kezében. Kimerült, fáradt feleség, a férj pedig tág gatyában ül a számítógép előtt… Leültem a díványra, amíg barátnőm teát készített, addig nálam volt a gyerek. Le- fel futkosott az apró konyhában, teát készített, levest kavargatott és még a macskát is megetette.” (Lapozz a folytatásért)
