Hangulatban tehát nem volt hiány.
A mérkőzés kezdete az erőviszonyokat látszott tükrözni. Magabiztosan húztak el három-négy góllal a kék sapkások.
Már többször megfigyeltem Steinmetz Barnabáséknál, hogy uralkodik a csapaton belül valami olyan szellem féle, amire a: soha nem adom fel! -jellemző leginkább.
Felküzdötték magukat egyetlen gól hátrányig, de ahogy az ilyenkor szokott lenni, az egyik legjobb játékos, Takei Koji kezéből ziccerben kiesett a labda. Jöhetett az ellentámadás és egy jó védekezés után még mindig ott maradt a sansz, minimum az egyenlítésre, de egy igencsak vitatható bírói ítélet után a vendég emberelőny megpecsételni látszott a bajnoki pontok sorsát.
