Az üzem főként kémiai gyártással foglalkozott, alapvető vegyszereket termelve, mint például nátrium-karbonát (mosószóda) és bikarbonát (szódabikarbóna), hidrogén-peroxid, kalcium-klorid (jégmentesítő) és klór. A nátrium-karbonátot olyan eljárással állították elő, amit maga Solvay talált fel.
Az abban a korban áttörésnek számító vegyszer termeléséhez jelenleg is ezt az eljárást alkalmazzák. A folyamat lényege, hogy szén-dioxidot juttatnak sósvízbe és ammóniába, hogy a vegyület kicsapódjon. Az eljárás mellékterméke többek között a mészkő és kalcium-klorid keveréke.
Amikor a Solvay üzem megkezdte a termelést a kora 20. században, ezeket a melléktermékeket egyszerűen a tengerbe ürítette. A vegyi hulladék lassacskán megformálta gyönyörű fehér homokot, ami a partot fedi.
Az árok az üzemtől egyenesen a tengerbe vezet
Ragyogó külseje ellenére a mészkő és kalcium-klorid keveréke bőven tartalmaz olyan vegyületeket, amik nem csak az állatokra, de az emberekre nézve is veszélyesek, mint például arzént, ammóniát, kadmiumot, krómot, ólmot és higanyt.
Ez…
… valójában ez
1999-ben az ENSZ Környezetvédelmi Programja közzétett egy jelentést, miszerint a Spiagge Bianche a Mediterrán vidék egyik legszennyezettebb területe.
A városban ijesztően magas az elhalálozási arány a helyi átlaghoz képest. 2008 és 2010 között ez az arány a férfiak esetében 2,2%-kal, míg a nőknél 8,3%-kal volt magasabb.
