Thae Yong-ho így fogalmazott, amikor az ország stabilitásáról esett szó:
„Észak-Korea saját magától összeomlik, amint elegendő külső információhoz jutnak az ott élő emberek. Drónok és USB-s adathordozók segítségével teljesebb képet festhetünk a Kim rezsimről az ország lakosai számára. Az észak-koreai társadalmat a hajdani vezetők istenítése tartja kordában.”
„Ezért tesz meg minden erőfeszítést a diktatúra, hogy megakadályozza a külső információk beáramlását az országba. Arra tanítják az embereket, hogy ne nézzék a dél-koreai filmeket, sorozatokat és minden egyéb médiától is tartsák távol magukat.”
Szörnyű belegondolni, hogy milyen az ott élő emberek helyzete. Mi el sem tudnánk képzelni azokat a körülményeket, számukra pedig ez a természetes. A nagykövet a következőket is mondta:
„Az észak-koreai polgárok nem ismerik a nemzetközi kereskedelem vagy az emberi jogok fogalmát. Arra azonban biztosan ők is nagyon kíváncsiak lesznek, ha rájönnek, hogy Kim Dzsongunt felett hogyan ítélkezik a nemzetközi bíróság. Ez egy üzenet lesz számukra – látni fogják, hogy vezérük valójában egy bűnöző és a rezsimnek nincs jövője.”
Amikor megkérdezték, miért döntött úgy, hogy ott hagyja az országot, így válaszolt:
„Amikor Kim Dzsongun hatalomra lépett, még reménykedtem, hogy a dolgok másképp lesznek. Mivel külföldön tanult, úgy gondoltam, ez majd jobb belátásra bírja és a helyes irányba tereli az országot és a népet. Sajnos ezek a remények romba dőltek, amikor a vezér elkezdte sorra kivégezni a politikai elit tagjait, minden különösebb indok nélkül.”
