A Kacsamesék megszakítása egy „vakuemlék”, vagyis egy olyan esemény, aminek pillanatnyi körülményei sok emberben - ez esetben gyermekekben - részletesen és hosszútávon rögzült, akik 1993. december 12-én késő délután Antall József miniszterelnök halálának bejelentésekor épp a Kacsamesék című rajzfilmet nézték.
A gyászhírt a Magyar televízió egyes csatornáján a Walt Disney bemutatja című műsor keretében vetített Kacsamesék című rajzfilmsorozat A gonosz bálna (angolul A Whale of a Bad Time) című epizódjának félbeszakítása után jelentette be Boross Péter. A megszakítást megelőző utolsó jelenetben a dühös Dagobert bácsi az asztalon ugrálva azt kiabálta: „Egy tengeri szörny felfalta a fagylaltomat!” Ezt követően, 18:08-kor a kép elsötétült, de még lehetett hallani Niki, Viki és Tiki hangját: „Fogjuk le!” Majd az MTV logója volt látható, több percen keresztül Chopin Gyászindulója szólt. Az adást a kettes csatornán is megszakították. Mivel az esemény hirtelen történt, ráadásul egy epizód egyik izgalmas pontján, a hirtelen, egyes gyermekek számára érthetetlen váltás értetlenséget, dühöt stb. okozott, ami aztán mélyen elraktározódott bennük és évtizedekkel később is könnyen felidézhető számukra.
A logó után Boross Péter belügyminiszter bejelentette Antall József halálhírét, majd hosszú ideig Beethoven-koncertet adtak. Később beszélt Göncz Árpád is. Este hét órakor „A Hét” első tizenöt percében megemlékeztek Antall Józsefről, utána az eredetileg tervezett programmal ment le a műsor.[6] A Hét című műsor után - a visszaemlékezések többségével ellentétben - egy Olasz Ferenc filmet adtak le, majd 22 óra után az adást befejezték. Később az akkori MTV-ben belső vita indult, sokan kritizálták azt, hogy a televízió nem volt megfelelően felkészülve az akkor már várható eseményre.
A pontos nézőszám nem ismert, az országos mérések csak egy évvel később kezdődtek. 1993-ban csak két országos csatorna, a Magyar Televízió egyes és kettes műsora működött Magyarországon. Az eseményt az Ex Symposion című folyóirat egy, a rendszerváltással és azon belül is az akkori gyerekekkel foglalkozó tematikus kiadványában, mint „generációs élményt” említik, amely „kohéziós erővel bír a nyolcvanas évek szülöttei számára.