A Vénusz vizsgálata a NASA tervei között szerepel

Mérföldkő az űrkutatásban? Újabb űrszondák indulnak útjúkra a Vénusz felé

Manapság az űrkutatásnak hatalmas szerepe van az emberiség jövőjét illetően, de általa válaszokat nyerhetünk a múlt nagy kérdéseire is. A Vénusz egykor hozzánk hasonló bolygó volt? A NASA dolgozik rajta, hogy további válaszokkal bővítse a Föld lakóinak tudástárát. 

A Vénusz a régiek szemében

A Vénusz az elnevezését az ókori rómaiak vallásában imádott szerelemistennőről kapta. Amennyiben az éjszakai égboltot vizsgáljuk, ő a második legfényesebb objektum rajta, közvetlenül a Hold után. A történelem folyamán sokszor sietett az emberek segítségére, leginkább az utazókéra természetesen, hiszen tájékozódási pontként funkcionált a világot járók, s a felfedezők számára. Emiatt a kalauzcsillagok kategóriájába sorolható. A valójában egy bolygót az ókori görögök még két külön égitestnek gondolták, ugyanis különböző névvel illették a reggeli égbolton tündöklő Vénuszt, valamint azt is, amelyik az éjszakain világít. Amikor a kettő az emberek tudatában összefonódott, akkor adták neki az Esthajnalcsillag nevet. 

Pokoli felszín, élhetetlen körülmények

A Naptól számolva a második bolygó a Vénusz, 224,7 földi nap alatt kerüli meg a rendszerünk csillagját. Föld-típusú planétaként tartja számon a tudomány, a testvérbolygónkként szoktak rá hivatkozni, ugyanis a Vénusz gravitációs ereje, a tömege, és a mérete igencsak hasonlít otthonunkéhoz. Már a légköre is veszedelmes lehetne az emberre nézve, ugyanis olyan kénsavval telített felhőrétegek keringenek a felszíne fölött, amelyek nem engedik a fényt áthatolni magukon. Légkörének összetétele meglehetősen sűrű, leginkább szén-dioxidból tevődik össze, a nyomás a mi bolygónkénak 92-szerese. A forróság olyan hatalmas, hogy a tudósok találgatása szerint egykor létezhettek itt óceánok, ám ezek mára mind elpárologtak a hőség következtében. Feltérképezése a Magellan űrszonda érdeme, amely négy éven keresztül vizsgálta a planétát, s gyűjtötte az adatokat a NASA részére. A szakértők arra a következtetésekre jutottak, miszerint a Vénuszon ma is aktív vulkanikus tevékenységek folyhatnak. Fiatal, 2,5 millió évesnél fiatalabb lávafolyamok nyomaira bukkantak, ez pedig egyenértékű azzal a ténnyel, hogy a bolygó geológiai értelemben még ma is aktív lehet. Olyan szél tombol a felhőzete fölött, amely a 300km/h-t is eléri, a vulkanikus hamu légkörbe bocsátódása miatt pedig gyakoriak a villámlások, ezek a nappali oldalon sűrűbben tapasztalhatók, s az alacsony szélességi körök közelében. Az üvegházhatás következtében a felszíni hőmérséklet elérheti a 460 °C fölötti étékeket. A NASA azonban, dacára az elrettentő körülményeknek, nem mondott le a bolygó további vizsgálatáról, s a következő évtizedben újabb áttöréseket terveznek. 

A Vénusz felfedezésének története még nem ért véget, a következő oldalon folytatódik a cikkünk, ahonnan új információkra tehetsz szert az űrkutatási programokkal kapcsolatban!