Eltűnhet hazán kedvenc énekesmadara!
Jelentős fizikai változást idézhet elő a fülemüléknél a felmelegedés - állapították meg spanyol kutatók, akik az apró énekesmadarak szárnyfesztávolságának csökkenését észlelték az általuk vizsgált két populációban.
A szakemberek a földközi-tengeri régió éghajlatának változásával, vagyis a tavasz korai beköszöntével és a fokozott szárazsággal hozzák összefüggésbe a jelenséget - írja a BBC hírportálja. A kutatók aggódnak, hogy a klímaváltozás befolyásolhatja a madarak vándorlási képességét a téli hónapokban. A fülemülék a szubszaharai Afrika térségében töltik a telet. A hatalmas távolságok megtételében kulcsszerepet játszik a madarak szárnyának mérete. A spanyol szakemberek 20 év adataira támaszkodva tanulmányozták, hogy miként változott a madarak szárnyának alakja két fülemülepopulációban. Megállapították, hogy a fülemülék átlagos szárnyhossza a testméretükhöz viszonyítva csökkent.
"Eredményeinek azt mutatják, hogy a tavasz eltolódott, a nyári szárazság pedig intenzívebbé vált, ami rövidebb optimális költési időszakot jelent a madarak számára" - mondta Carolina Remacha, a madridi Complutense Egyetem munkatársa, a tanulmány vezetője. A szakemberek úgy vélik, hogy az olyan madarak, mint a fülemüle, fizikailag és az életmódjukban is alkalmazkodnak a hosszú vándorláshoz: hosszabb szárnyaik vannak, nagyobb számú tojást raknak, ugyanakkor rövidebb az élettartamuk. A változó éghajlati körülmények azonban mindezt megzavarják és válaszreakcióra kényszerítik a madarakat. A kutatók szerint a költési időszak megrövidülése miatt a madarak "boldogulásának" kulcsát a rövidebb szárny és a kisebb család jelenti. A fülemüle rendkívül széles hangrepertoárral rendelkezik: több mint ezer különböző hangot képes megszólaltatni, míg a pacsirta mindössze 340-et. Noha Európa és Ázsia sok területén költ, elsősorban Anglia déli részén látni és hallani őket a legtöbbet. Az elmúlt fél évszázadban drasztikusan megfogyatkozott a számuk a szigetországban. Ennek hátterében sok tényező áll, köztük az éghajlat változása és az, hogy a szarvasok felélik a madarak kedvelt fészkelőhelyeit.
Hallgasd meg, milyen csodálatosan énekel ez a kismadár!
A fülemüle
A fülemüle, más néven csalogány (Luscinia megarhynchos) a madarak (Aves) osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe, ezen belül a légykapófélék (Muscicapidae) családjába tartozó faj. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület 1995-ben „Az év madarává” választotta. Az egyik legismertebb énekesmadárfaj Magyarországon. A földön vagy bokrok tövén található rovarokkal, férgekkel, pondrókkal táplálkozik, így a kert- és termőföld-tulajdonosok segítője. Fogságban elpusztul.
A legzeneibben éneklő énekesmadár, a dal királyának is nevezik, az udvarló hímek hangja májusi éjszakákon zeng. Gégéje négy hangot képes egyidejűleg kiadni, zeneileg tökéletes akkordokat is énekel.[1] A tojó nem énekel.
Érdekesség a Fülemüléről
- Mária-képeken és a mennyország ábrázolásain a lélek örök boldogság utáni vágyának megtestesítője. Éjjeli éneke miatt a szerelem és a vágy jelképének is tartják.
- Blaha Lujzát gyakran nevezik a nemzet csalogányának.
- A horvát 1 kunás érmének a fejoldalán található.
- Irodalmi alkotásokban – például Arany János, Petőfi Sándor, Tompa Mihály, Vörösmarty Mihály, Weöres Sándor műveiben – jelenik meg ez az énekesmadár. Ilyen Arany János A fülemile[2] című verse, mely egy nevetséges civakodást mutat be.